Interaktív Kiállítás

Köszöntünk a Városi Régészeti Kiállítás Interaktív Múzeumpedagógiai programján!

A kiállítás termeiben a Budaörs területén előkerült régészeti leletek legérdekesebb és legértékesebb darabjait, valamint rekonstrukciókat és maketteket tekinthetnek meg a Kedves Látogatók. Sok-sok képi dokumentáció és tapintható kiállítás segíti az érdeklődőket a közel 7000 év beutazásában. 

Hogyan fedezheted fel a múzeumot? 

Tekintsd meg a tárlókat a megfelelő sorrendben a számozást követve!

Kattints a megfelő számra és nézd meg a digitális előadást!

Fedezd fel a tárlókat egyenként a videók, képek és feladatok segítségével!

  • 17435918_1865499597033130_936839323307165580_o
  • 17492506_1865499173699839_2882481439354376490_o
  • 17492604_1865498320366591_5967951849271255795_o
  • 17434828_1865492267033863_8204309000568078111_o

I. TEREM

Az első teremben a Kamaraerdei dűlőben, a Hosszúréti-patak északi oldalán, 2002–2003-ban előkerült őskori és római kori települések legszebb leletei tekinthetőek meg. 

I. Tárló

Újkőkor

A fényesre simított felületű, feketére égetett nagyméretű rézkori tálak, füles csészék és poharak egy gyermekcsontvázzal együtt kerültek az áldozati gödörbe, 5000 évvel ezelőtt (2-13. tárgyak).

II. Tárló

Bronzkor

A II. tárlóban a bronzkori használati tárgyak sokféleségével ismerkedhetünk meg, az egészek kicsi füles bögréktől (8-14. tárgyak), a nagyméretű urnákon át (7. és 15. tárgyak) egészen a kőből és csontból készített szerszámokig.

Római téglasír

Római kor

A terem másik felében a római kori település 'Vicus Teuto' temetőjében előkerült kerámia, üveg és fémtárgyakat, valamint temetkezési rítusokat ismerhetjük meg. A sír mellett egy légiós katona és kedvese áll.

 

III. Tárló

Kora római

A III. tárlóban a kora római (i.sz. 1-2. század) sírokba elhelyezett korsók, poharak, tálak, tányérok, valamint mécsesek gazdag kollekciója tekinthető meg. Külön figyelemre érdemesek a női és gyereksírokba helyezett szoptatós üvegek, a mai cumisüvegek ősei (13. és 16. tárgyak).

IV. Tárló

Késő római

A IV. tárlóban a késő római (i.sz. 3-4. század) sírokba helyezett, az étkezésekhez használt edénytípusok sokféleségét figyelhetjük meg. A rómaiak honosították meg a szőlőtermelést Pannoniában, sok mezőgazdasági eszköz, boroskorsó, korabeli ábrázolás és felirat tanúskodik erről.

V. és VI. Tárló

Római kor

Az V. és VI. tárlóban a női és férfi sírok jellegzetes fémleletei, ékszerei tekinthetőek meg: finoman kidolgozott bronz fibulák (díszes ruhakapcsoló tű a vállon), fülbevalók, karkötők, gyűrűk, övcsatok, a nőknek csont tűtartó a bronz tűkkel, valamint vaskések, amelyek mellé még fenőkövet is helyeztek az előrelátó családtagok az egyik sírba.

Sírrekonstrukció

Kora római

Az ékszeres tárlók mellett látható egy kora római hamvasztásos sírnak a rekonstrukciója, amelybe az urna mellett tálakat és korsót helyeztek a halott túlvilági szükségleteinek a kielégítésére. Az urnába belenézve még láthatóak a hamvasztás során megmaradt csontdarabok, kerámia és ékszer töredékek, amiket a leégett máglya összegyűjtése után az edénybe helyeztek a temetési szertartás során.

II. TEREM

Az előző teremben a római település temetőjének a leletanyagát tekinthettük meg, ebben a teremben viszont a lakó és műhelyépületek romjai között előkerült használati és dísztárgyakat, mezőgazdasági eszközöket és a bútorok, nyílászárók alkatrészeit. 

VII. Tárló

Római kor

A VII. tárlóban az őslakos helyi kelta lakosság által készített egyszerű kézzel formált fazekakat (1-4. tárgyak) és a finoman iszapolt, szürke, korongon készült, besimított díszítésű tároló és tálaló edényeket (8-12., 17-25. tárgyak), valamint a vörös sávos festésű edényeket (26-27. tárgyak) helyeztük el.

VIII. Tárló

Római kor

A VIII. tárlóban a Római Birodalom más provinciáiból származó import edényeket mutatjuk be. A terra sigillata edények élénkvörös színű, fényes felületű és kidomborodó mintákkal (növényi ornamentika, állat és emberalakos jelenetek) gazdagon díszített, drága díszedények voltak. Speciális technikával, formatálak segítségével készültek.

IX. Tárló

Római kor

A IX. tárlóban, a terem közepén a horvátországi testvérvárosunk Pula római kori életét bemutató kiállítás kerámia tárgyai, az amphitheatrum falában pedig a kis bronz istenszobrok, egy isztriai kőkunyhó makettje és a tenger élővilágának a bemutatója tekinthető meg. A Colosseumhoz hasonló Aréna ma is a város jelképe.

X. Tárló

Római kor

A X. tárlóban a budaörsi római településen használt, vasból készült mezőgazdasági eszközök: kapa, csákány, sarló (1-6. tárgyak), szőlőmetsző kések (8-10. tárgyak), az épületekhez tartozó lakatok és zárak (19-32. tárgyak), a szögek, vasalások (54-60. tárgyak), a szövéshez használt nehezékek (64. tárgyak) és a malomkövek (66-67. tárgyak) tekinthetőek meg.

XI. Tárló

Római kor

A XI. tárlóban a finomabb bronzedények töredékei, az ékszeres ládikák fülei és díszei és a sokféle formában előkerült ékszerek és a ruhákat összetartó fibulák (15-31. tárgyak), valamint az övek bronz díszítései (figyelhetőek meg. Látható, hogy a település lakói a római uralom évszázadai alatt biztos anyagi jólétre tettek szert.

III. TEREM

A legszebb honfoglalás-kori sír Budaörs másik részéről, a Tűzkőhegyről, a Naphegy utcából származik, ahol kerti munkák során bukkantak a csontokra. 

XII. Tárló

Honfoglalás-kori

A tárlóban látható sírrekonstrukció ennek a leletcsoportnak a férfi tagját mutatja be, veretes övével, egy tegezben a mellkasára helyezett nyílvesszőkkel, a lovához használt szíjelosztó karikákkal és kengyellel. A veretek típusa és gazdagsága szerint egy rangos harcos férfi lehetett, akit a 10. század első felében temettek el a hegy oldalában, lovával és asszonyával, vagy szolgálójával együtt.

IV. TEREM

Ebben a külön teremben a kora római kocsi- és lósírok leleteiből látható egy kisebb válogatás. A kamaraerdőben feltárt római település melletti temetőnek egy elkülönült részén kerültek elő a díszes utazókocsik (4 db) és a felszerszámozott igás- és hátaslovak, valamint vadászkutyák. A kelták a túlvilágot a föld egy távoli vidékén képzelték el, ahová hosszú út vezetett és ahonnan már nincs visszatérés, az örök boldogság várja az utazókat. A túlvilági utazásra a sírköveken is utalnak a képi ábrázolások, de legszebben az eltemetett utazókocsik és lovak bizonyítják ezt a római hódítást is túlélő elképzelést. 

I. és II. Tárló

Kora római

Az I. és II. tárlóban az utazókocsik egyedülállóan gazdag bronz díszítései és a lovak szerszámainak, ezüstözött veretei (I/2. és 13. tárgyak) és gyöngyei láthatóak. Külön figyelmet érdemelnek azok a részletesen kidolgozott bronz díszek a II. tárlóban.

III. Tárló

Kora római

A III. tárlóban az egyik lósír csontváza látható díszes szerszámainak a maradványaival együtt (1-15. tárgyak). A ló tulajdonosának kedvenc szórakozása a vadászat volt ezért családja a hátaslova mellé még a vadászkutyáját is eltemette a sírjába (16. tárgy).

IV. Tárló

Kora római

A IV. tárlóban az egyik kétkerekű kocsi vas alkatrészei és a római hadseregben lovas katonaként szolgáló tulajdonosának fegyverei láthatóak (kard, lándzsák, 15-17. tárgyak). Kiemelkedően értékes a Luna (Hold) istennőt ábrázoló bronz díszpajzsdudor.

V. Tárló

Makett

Az V. tárlóban az egyik négykerekű kocsi makettjével és a háttérben egy gazdag római villaépület rekonstrukciójának bemutatásával igyekszünk a kor hangulatát és látványát visszaidézni. A kép bal szélén Marcus Antonius Victorinus látható, Aquincum polgármestere.

V. TEREM

Kiállítótermi kalandozásunk után a múzeumpedagógiai terembe átsétálva kipróbálhatod a villa gazdag lakóinak életét. 

Római villa

Rekonstrukció

Az étkező legfontosabb berendezési tárgyai az étkezőágyak voltak, amelyeken oldalt fekve és könyökölve fogyasztották el a sokféle ínyenc fogást. A lakoma előtt a ház urának ősei és a római istenek előtt mutattak be áldozatot. A mi szentélyünk Flóra, a tavasz, a bőség a szerelem istennőjének a tiszteletére készül. Gyújtsatok meg egy füstölőt a képe előtt.